Beszámoló - efvk

A Budapesti Erkel Ferenc Vegyeskar 2012. március 3-án megrendezte első vegyeskari találkozóját. A hagyományteremtés céljával szervezett eseményen négy kórus vett részt:  

  • Gyulai Erkel Ferenc Vegyeskar, karnagy: Perlaki Attila;
  • Vasas Művészegyüttes Alapítvány Vass Lajos Kórusa (Budapest), karnagy: Fügedi-Bárd Judit;
  • Viadana Kamarakórus (Dunaújváros), karnagy: Kurucz Gergely;
  • Erkel Ferenc Vegyeskar (Budapest), karnagy: Cseri Zsófia.


A rendezvénynek a Patrona Hungariae Iskola adott otthont. Az egész napos program az amatőr felnőtt vegyeskarok gyakorlati kérdéseit,  aktuális problémáit, szakmai továbbképzését célozta meg a következőképpen:


1. Torna
A közel 150 kórusénekes részvételével zajló program mozgásos gyakorlattal kezdődött. A speciálisan énekesek számára kifejlesztett tornagyakorlatokat Dr. Pásztor Zsuzsa  tartotta. A zenei munkaképesség-gondozás kutatója, a Kovács-módszer elhivatott oktatója (aki a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen is tanít) elmondta, hogy a  Kovács-módszer egy életmódprogram a zenével foglalkozó emberek részére, amely azt szolgálja, hogy ne fáradjanak el, mélyen, eredményesebben és könnyebben dolgozzanak és elkerüljék a foglalkozási ártalmakat. A módszer névadója és kidolgozója Dr. Kovács Géza a Testnevelési Tudományegyetem tudományos kutatója volt, aki majd negyven éven keresztül szolgálta a zeneművészeket. Pásztor Zsuzsa a Szinkópa résztvevői számára egy ún. mozgáspihenő elnevezésű foglalkozást tartott.  A foglalkozás után megjegyezte, hogy az általa prezentált módszer hungarikum, amelyet ő maga mutatott be és honosított meg sikeresen a világ több országában. Az életmódprogram egyik úttörője Magyarországon Kodály Zoltán volt, aki az elsők között hangsúlyozta, hogy a zenészeknek is szükségük van testedzésre, mivel a zenélés nehéz idegi-fizikai igénybevételt jelent az emberi test számára. Kodály Zoltán az elsők között figyelt fel Kovács Géza tevékenységére, és együttműködést javasolt a testnevelés területén úttörő munkát végző kutatóval. Kodály Zoltán felesége, Péczely Sarolta pedig személyesen látogatta Kovács Géza óráit.

2. A hangképzés egy lehetséges módja, összkari próba
A délelőtti program hangképzéssel folytatódott, amelyet Cseri Zsófia, a program házigazdája tartott. „A beéneklés rendkívül fontos az énekesek számára – mondta Cseri Zsófia – , enélkül hosszú távon biztosan, de gyakran akár rövid távon is károsulnak a hangképző szervek.”  
Cseri Zsófia a Bruckner Adrienne által képviselt énektechnikára alapozta beéneklési gyakorlatait. Ezek után Kodály Zoltán: Fölszállott a páva c. művének összkari próbája következett.

3. Ünnepélyes megnyitó
A programot hivatalosan Sántha Péterné, Józsefváros Önkormányzatának Alpolgármester asszonya nyitotta meg. Beszéde után arról nyilatkozott, hogy az Erkel Ferenc Vegyeskar és a VIII. kerületi Önkormányzat között hosszú ideje komoly együttműködés van. „Józsefváros büszke arra, hogy a területén ilyen csodálatos kórus működik, és ennek köszönhetően a kultúra újra virágzásnak indult Józsefvárosban.” Az Önkormányzat rendezvényeinek ünnepi pillanatait olykor ez a kórus segíti emelkedettebbé tenni. Sántha Péterné elmondta: „Minden évben József napon rendezzük meg a Józsefvárosi Díjkiosztó Ünnepséget. Most már hagyománnyá vált, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében zajlik ez a jeles esemény. Ebben az évben a rendezvényen az Erkel Ferenc Vegyeskar énekel.”

4. Tóth Péter önvallomása
Ebéd előtt Tóth Péter zeneszerző beszélt életéről, zeneszerzői műhelytitkairól és röviden mesélt Valse triste c. művének keletkezéséről, jellegzetességeiről.

5. Kerekasztal
A résztvevők visszajelzései szerint az egyik legtartalmasabb programelem a kerekasztal- beszélgetés volt. A meghívott zeneszerzők, karnagyok és zenével foglalkozó szakemberek 50 percen keresztül válaszoltak a kórustagok kérdéseire. A beszélgetés résztvevője volt:

  • Hartyányi Judit karnagy, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára
  • Ménesi Gergely karnagy és karmester, a Pannon Filharmonikusok, illetve a Győri Egyetemi Zenekar karmestere
  • Pad Zoltán karnagy, a Debreceni Kodály Kórus karnagya
  • Daróczi Bárdos Tamás zeneszerző
  • Tóth Péter zeneszerző, a SZTE Zeneművészeti Karának tanszékvezető főiskolai docense.


A kórustagokat a meghívott zeneszerzőkkel kapcsolatban leginkább az érdekelte, hogy hogyan viszonyulnak a kórusénekléshez, van-e személyes tapasztalatuk, ami befolyásolta őket  a komponálás során. A karnagyokat a komoly- és könnyűzene kapcsolatáról, a profi kórusok és amatőr kórusokkal való munka különbségéről kérdezték. A kerekasztal zárlataként a beszélgetés résztvevői személyes tanácsokkal látták el a résztvevőket.

A beszélgetés frenetikus hangulatban zajlott. Daróczi Bárdos Tamás a programot követően azt nyilatkozta, hogy  a Szinkópa Vegyeskari Találkozó nem csak a meghívott vendégek magas száma miatt különbözik egy hagyományos kórustalálkozótól, hanem abban is, hogy a vendégek megszólalási lehetőséget is kaptak. Megjegyezte, hogy nagyon erős érzelmi impulzust kapott a rendezvényen. „Valahogy itt együtt dobognak a szívek, és a mi szívünk is a jelenlévőkkel dobog. Nagyon jó érzés egyívású emberek között eltölteni egy napot.” – fogalmazta meg a zeneszerző.


6. Délutáni beéneklés és Karnagyváltó

Pad Zoltán, aki 2009-től a Debreceni Kodály Kórus karnagya, délután tartott beéneklést. A Zeneakadémián Erdei Péter tanítványa volt. A müncheni főiskolán végzett tanulmányai után a Kodály Intézetben tanított, majd a pekingi Központi Akadémia két kórusával dolgozott. A beéneklésbe épített mozgásos elemeken erőteljesen érvényesült a Németországban végzett tanulmányainak hatása.

A találkozó gyakorlatias jellegéből adódóan nem csak a jelenlévő karnagyok láthattak bele a különböző kórusok életébe, hanem a kórustagok is ízelítőt kaphattak a különféle vezénylési technikákból. A Karnagyváltó című program során a jelenlévő énekesek négy csoportra osztva, öt karnagy vezényletére énekeltek. A vetésforgószerűen gyakorolt darab Tóth Péter: Valse triste című kórusműve volt. A Weöres Sándor versére komponált mű születéséről még a délelőtti program során vallott a zeneszerző, ezzel adva személyes motivációt a délutáni énekléshez. A programban öt karnagy vett részt: Hartyányi Judit, Pad Zoltán, Ménesi Gergely, Fügedi-Bárd Judit és Kurucz Gergely. A program a kórustagok és a karnagyok  körében is  egyaránt nagy tetszést aratott. Az egyik „bevetett” karnagyra, Pad Zoltánra pezsdítőleg hatottak az események: „megmondom őszintén, hogy engem ez doppingol, ha tíz percenként más kórussal dolgozhatok.”


7. Balladák a kóruszenében
Délután Hartyányi Judit tartott előadást Balladák a kóruszenében címmel. A zenei részletekkel illusztrált prezentáció központjában olyan művek álltak, amelyek alapjául különböző nemzetek népballadái szolgáltak. Hartyányi Judit három mű elemzésével szemléltette a balladai jegyek zenei megjelenítésének lehetőségeit. Az elemzett darabok a 19. század közepétől (Schumann: Der Wassermann) a 20. század elejétől (Kodály Zoltán: Molnár Anna) egészen jelen korunkig (Beischer-Matyó Tamás: A halálra táncoltatott lány) tartó ívet rajzoltak meg.

8. Zárókoncert
A Szinkópa Vegyeskari Találkozó záróelemeként a kórusok a nap során eldőlt sorrendben (az esti fellépések rendjét kalapból húzták ki) adtak műsort. A nap fénypontja Kodály Zoltán: Fölszállott a páva (Ady Endre versére) című műve volt, amelyet 150 torok és szív dalolt együtt.


A résztvevők visszajelzései megerősítették a szervezőket abban, hogy munkájukat folytatni érdemes. Ócsai Ferenc a Gyulai Erkel Ferenc Vegyeskar tagja – aki kórusával egyébként hajnali ötkor indult Gyuláról, hogy a nap kezdetére Budapestre érkezzenek – nem számított ilyen mélységű szakmai programra. A rendezvény gyakorlati elemeit találta a leghasznosabbnak.

Fügedi-Bárd Judit, a Vasas Művészegyüttes Alapítvány Vass Lajos Kórusának karnagya hiánypótlónak nevezte a rendezvényt és a Bárdos Napokkal állította párhuzamba. Szerinte a énekesek magas létszáma is azt bizonyítja, hogy hasonló kezdeményezésekre volna igény, de a kórusoknak nagyon kevés találkozási lehetőségük adódik. „Egy-egy kórustalálkozó sokkal inkább arról szokott szólni – nyilatkozta Fügedi-Bárd Judit –, hogy közös koncertet adnak a kórusok. Itt pedig van lehetőség beszélgetni, megismerkedni egymással, új dolgokat tanulni.” Szerinte az egyetlen hasonló jellegű esemény, amely ugyanilyen hasznos, csupán karnagyok  számára látogatható évi egy alkalommal.

Tóth László, a Vass Lajos Kórus tagja szerint akár évente négyszer is meg lehetne ismételni a programot, akár még egy kórus bevonásával.

A Szinkópa Vegyeskari Találkozó honlapjára folyamatosan feltöltjük a nap eseményeit:
www.szinkopa.com

Czifra Marianna