KRÓNIKA a Szinkópa kórusnapról

 

Helyszín: Patrona Hungariae Általános Iskola és Gimnázium, 1092 Budapest, Knézich u. 3-13.

 

Meghívást kapott a kórusunk egy olyan vegyeskarok közötti találkozóra, ami még nem volt! A házigazda a budapesti Erkel Ferenc Vegyeskar - a karnagyuk: Cseri Zsófia. 

A történet visszanyúlik szilveszterre, mert a BIK külföldi vendégszereplése miatt az Arénában rendezett Mága koncerten a Vass Lajos Kórus lépett fel, így volt alkalom az ismerkedésre :)) 

 

 

Szép tavaszi napra ébredtem, bár kicsit zaklatott volt az éjszakám, mert izgultam, hogy nehogy elaludjak - mint később kiderült, mások is gondoltak erre... :)))

Irány az iskola, elő a fényképezőgép... - indulhat a program!!

 

Regisztráció - jelvények... - minden kórusnak természetesen külön terem, aminek majd később még szerepe lesz... 

Fiatal lánykák voltak a házigazdáink, akik egész nap a segítségünkre siettek - le a kalappal előttük, minden kívánságunkat teljesítették! :)) Kávézó-teázó... - ezt a helyet egész nap sűrűn látogattuk :) - tere-fere, sütemények, mosolyok - viszont szék nem volt, így jöttünk-mentünk... :)))

 

Az első program egy jó hosszú, játékos reggeli torna volt Dr. Pásztor Zsuzsával (aki úgy szólt hozzánk, mintha a mindannyian a gyerekei lennénk :))) - sosem gondoltam, hogy ennyi mindent lehet csinálni egy léggömbbel!! - bökdösni, lökdösni, pattintani, dobni, térd közé fogni, fejelni, fújni... De ha csak néztük, akkor is mosolyogtunk a sok színes gömbtől, amelyek csak szálltak, csak szálltak... :)

A torna végén volt az első frappáns megmozdulás: Mindenki hagyja el az aulát!!.. - erre... - igen, erre, egymás után...- csak menjetek libasorban... - itt a tálcán a kispohár víz.... - hú, ez de jól esik!! - .... - tovább-tovább... - már körbe is értünk.... - hátul újra bemehetünk az aulába ééééés.... - berendezve a placc: helyére tolva az összes szék!!! :))) - kezdődhet a beéneklés!

Szöveg a táblán: Hümm..., Hm/Hm-n-gó/gő.... ÁAOÚÁ.... - és jött a zennnngő bonnnnngó zonnnnngora...., meg a .... - szóval artikuláltunk, helyesen lélegeztünk (én konkrétan elszédültem), zengtünk és megtudtunk egy-két dolgot a helyes beéneklésről és a szükségességéről :)) 

 

A VIII. kerületi alpolgármester Asszony kis köszöntőt mondott némi színészi tálentummal és sok megfogadható idézettel fűszerezve...

"Zene nélkül az élet tévedés volna..."

"A zene ott kezdődik, ahol a szó hatalma végetér." (Debussy)

"Lehet élni zene nélkül is. A sivatagon is vezet át út... De mi azt akarjuk, hogy az ember ne úgy járja végig élete útját, mintha sivatagon menne át, hanem virágos réteken." (Kodály)

 

Tóth Péterrel beszélgetett Cseri Zsófia - a kérdéseket kicsit elő lehetett készíteni, a válaszok ott születtek :)))

Pl.: Mit gondol a zeneszerző, amikor előadják a szerzeményét? - Ha jó, akkor: Ó, milyen jó kis darab!!! - ha rossz: Ajaj, ilyen rosszul írtam meg? :)))

T.P. mesélt, hogy milyen felkérései vannak - kórusokra is és zenekari művekre is..., hogy harmóniákban gondolkodik, amikor megszületik a mű..., arról, hogyha elkészült egy szerzemény, akkor ő továbblép... - vannak zeneszerzők, akik többször átírnak egy művet, ő nem... - stb. stb... - remek humorral előadva :)))

 

Ebéd - kérés: ne üljenek egymás mellé kórustagok - azaz: vegyüljünk! A menü: húsleves, rántott csirkemell vagy csirkepörkölt, baracklekváros piskótatekercs... - dugig ettük magunkat... :)))

 

Kerekasztal beszélgetés kezdődött - a résztvevők: Ménesi Gergely karmester, Pad Zoltán karnagy, Daróci Bárdos Tamás zeneszerző, Hartyányi Judit karnagy, Tóth Péter zeneszerző - és aki kérdezett: Cseri Zsófia karnagy. 

 

 

Témák

1. Énekeltek-e már kórusban a zeneszerzők? Figyelembe veszik-e ezt komponáláskor?

 

D.B.T.: Csak kórusban énekelt... - és persze szólisztikusan is - tábortüzeknél, népdalénekléskor... - hiszen 11-en voltak testvérek (az édesapja Bárdos Lajos volt), így akár több szólamban is :))) Zeneszerzéskor vigyáz arra, hogy ne legyen nehéz a mű, hogy könnyen lehessen énekelni, ugyanakkor ez nem mindig jó, mert "megköti a kezét". 

Kérdezték, hogy miért ez a neve? - azért, mert Lénárddarócról származnak - egyébként: Bárdos Tamás Péter Emil László (így elég "könnyű" volt választania :)))

 

T.P.: Nem tud és nem is szokott énekelni :))) Édesanyja is karnagy, valamint Kocsár Miklóshoz járt zeneszerzésre. Régebben nem foglalkozott azzal, hogy könnyen lehessen énekelni a műveket, ma már igen. 

 

 

2. Komolyzene és könnyűzene keveredése...

T.P.: A Beatles is hatott mindenkire..., de ha keverjük, attól még nem lesz új... - ez két külön műfaj. 

 

D.B.T.: Ő sem hisz a keverésben, de élvezi, ha néha-néha..., bár pl. Bach is a saját hangszerelésében az igazi..., de pl. a Sebő együttes is másként énekelte el a Hol jártál az éjjel cinegemadár... kezdetű dalocskát :))

 

H.J.: ...akik másként IS játszanak, nagyon profik - ezért élvezhető...

 

P.Z.: Egy zseni zeneszerző darabja minden műfajban jól hangozhat (én is ezt vallom :))),  egy profi zenekarnak vagy kórusnak nagy kihívás, hogy meg tudja találni a lehetőséget.

 

 

3. Mi a különbség kórusnál és zenekarnál? 

M.G.: A zenekarnál a hangindítás pontosabb... - a kórusnál ez elég erős feladat :))) - ő énekelt kórusban is és zenél is :))) (hallottuk, láttuk - profi mindenben :)))

 

P.Z.: Mivel ő profi kórust vezet (Debreceni Kodály Kórus)... - ott nagy a rutin (nyilván egy amatőr kórusnál ez másként van :)))

 

 

4. Mozgás vagy egyéb színpadi jelenség a kórusoknál... - erről mi a véleményük??

D.B.T.: Fesztiválokon egyre többször látható... - mozgás is, humor is... - ez már nemzetközi trend kezd lenni...

 

H.J.: Ének + tánc = energia (ez nekem is tetszik :)))

 

 

5. Kórusok hangképzése, lehetőségei, szerepe...

H.J.: figyelni kell a levegővételre, az apró részletekre...

 

M.G.: Már kisgyerekeknél, pl. hegedűsöknél azt érdemes tanítani nagyon sokáig, hogy minden tagjuk laza, oldott legyen. A későbbiekben erre már így nem kell külön figyelni. Vagy a lovaglásnál, először pl. gyeplő nélkül...

Énekléskor is erre kell törekedni, hogy ne fáradjunk el közben, hogy ne görcsöljünk be - a hang szépsége ezen is múlik. Tudatosan kell ellenőrizni, hogy órákon keresztül tudjunk énekelni.

Oldott, de koncentrált hozzáállás kell minden művészetben :)))

 

 

6. Hogyan menedzseli magát egy zeneszerző?

D.B.T.: Ő sehogy... - annak idején futólag megsértődött, mert nem adták ki a műveit :)))) - eltelt 20 év... - aztán jött a xerox... - saját kéziratai voltak... - megint eltelt vagy 30 év.... - most viszont lett egy önjelölt hölgy, aki kiadja, valamint Tóth Péter kiadója is... = megpezsdült az élet!!! - és élvezi ezt a pezsgést :))

 

T.P.: Csinált egy saját kiadót!! - viszont a legjobb menedzselők a kórusok, akik éneklik a műveit :)))

 

 

7. Mi a véleményük a kotta nélkül való éneklésről?

D.B.T.: Jó dolog, ha kívülről megy egy mű, de ennek nehézségei és keretei vannak.

 

H.J.: Versenyeken sokszor kotta nélkül énekelnek, egyébként kottából - azt szokták meg a kórusok. 

 

P.Z.: Pl. egy Esti dalt nem szokták már kottából énekelni, de ő kottapárti (sárga = jogdíjas kiadvány)

 

M.G.: Karnagyként ideális, ha lát az ember szempárokat! :)))

 

 

Egy-egy mondat még mindenkitől: 

H.J.: Nyitott szívvel, szabadon kell muzsikálni! :))

D.B.T.: Bartók Béla szerint a művet nem kívülről kell tudni, hanem belülről. 

P.Z.: "Nem az a jó zenész, akinek a feje van a kottában, hanem a kotta a fejében..." :)) - élményt kell adni és kapni (mi vagyunk az eszközök... - gyűjtjük és továbbadjuk...

T.P.: A napi és rövidtávú sikerekért ne engedjünk a színvonalból! Higgyünk a művekben! 

 

 

 

A délután "karnagyváltókkal" folytatódott. A sorszámozott termekben azok a kórustagok gyűltek össze, akik a számnak megfelelő névkártyát kaptak. A mű közös volt: Tóth Péter - Weöres Sándor: Valse triste. 10-10 percet kapott 5 karnagy (Ménesi Gergő, Pad Zoltán, Fügedi-Bárd Judit, Kurucz Gergely, Hartyányi Judit) és kiragadva egy-egy részletet - gyakoroltunk. Így mi is összehasonlíthattuk, hogy milyen "más keze alatt" énekelni :)))

 

 

Új program: Balladák a kóruszenében (ea: Hartyányi Judit)

- a balladák családi tragédiákat mesélnek el... - pl., amikor zsiványhoz kényszerítettek egy leányt..., családi szerelemféltést..., vagy amikor elcsalta egy katona a gyereke mellől az anyát (Molnár Annát)..., de elég ismert a halálra táncoltatott leány esete is... (azért elrévedtem azon, hogy a legnagyobb drámák abból születtek, hogy a nőkkel volt valami "baj"... - amit legtöbbször férfiak váltottak ki... - hááááát... - ez már sosem lesz másként, amíg világ a világ? :))))

Elhangzott a dúr és a moll hatása, a "b"-s hangnemek, a modális hangsorokra is történt utalás (fríg dallam - szomorú hangnem..., a mixolíd hatása...) és az elhangzott művek közül az egyiket a Magyar Rádió Kórusa adta elő Somos Csaba vezényletével :))) - büszkék voltunk rá, no... :)))

 

 

Kis pihenő ismét és a sorsolásnak köszönhetően a mi kórusunk kezdte az esti házikoncertet, amit reményeink szerint a neten néztek az ismerőseink, mivel tényleg működött az élő közvetítés egész nap :)))

 

Először minden kórusról volt egy kis bemutatkozó film és utána a műsor. Remek program volt!!!! 

 

Érzékeny búcsú köszöntgetésekkel és virágokkal, ölelésekkel és ujjongó tapssal :)))

A házigazda Erkel Ferenc Vegyeskar előtt mély parola...!! Minden flottul ment, időre és elegánsan! Nagyon köszönjük nekik!!

 

 

9-kor találkozó az épület előtt - irány a Duna - még egy órás hajókirándulás előttünk volt!! Bár egyre fogyott kis csapatunk - a hajóra már csak 8-an mentünk, de kitartottunk!!! Először kicsit átmelegedtünk a belső presszórészben, de nem bírtuk ki és felmentünk a fedélzetre. Csodálatos látvány volt a fénylő Duna, a kivilágított hidak közelről és alulról, a sirályok vijjogása, a szél fagyos süvöltése (ez nem volt olyan jó, de tűrtük!!) Titanic-ot játszottunk és kiabáltunk a hidak alatt, a legcsodálatosabb látvány azonban a Parlament kivilágított falainak a közelsége volt. :)))

És kikötöttünk... - talán negyed 12 lehetett... - irány a 4-6-os villamos a Jászai Mari téren... 

 

 

Gömbölyű volt a nap! :)))